Harmadik napja tartózkodik Kolozsváron az a Bitay Károly magyar külügyminisztériumi tanácsos által vezetett, gazdasági és építészeti szakemberekből álló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megfelelő épületet találjon a helyi Magyar Konzulátus berendezkedéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1997. július 10.
Markó Béla szövetségi elnök július 10-én, csütörtökön bukaresti hivatalában fogadta dr. Szabó Bélát, a Magyar Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és Bitay Károlyt, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulját.
1997. július 10.
Júl. 10-én Bitay Károly kolozsvári főkonzul megkapta a román hatóságoktól a működési engedélyt. A magyar főkonzulátus hivatala júl. 16-án kezdi meg működését. Ideiglenes helye Kolozsvár főterén van /Unirii tér 23. II. emelet 3. számú lakás/ A főkonzulátushoz Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék tartoznak. Az ünnepélyes megnyitó júl. 23-án lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1997. július 15.
Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Sipos Ilona konzul júl. 15-én bemutatkozó látogatást tettek Alexandru Farcas prefektusnál és Buchwald Péter alprefektusnál. Bitay Károly beszámolt jövendőbeli munkájukról: a magyar állampolgárok érdekvédelme, vízumügyek, kapcsolattartás a romániai magyar kisebbséggel, továbbá gazdasági, társadalmi, kulturális, egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolatok fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1997. július 18.
Gheorghe Funar polgármester júl. 18-i sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kolozsváron magyar főkonzulátus működjön, ugyanígy Bitay Károly főkonzul jelenlétét a városban. Kijelentette. hogy a magyar külképviselet célja olyan szakemberek Kolozsvárra hozatala, akik gondoskodnak a kormányrendeletek, a helyi közigazgatási és oktatási jogszabályok végrehajtásáról, illetve a Bolyai Egyetem beindításáról. Bitay főkonzul júl. 17-i bemutatkozó látogatását a polgármesteri hivatalban, Funar azzal az ürüggyel halasztotta el, hogy el kellett utaznia. Most pedig betegségére hivatkozott, de hozzátette: semmilyen körülmények között nem hajlandó fogadni Bitayt. /Népszabadság, júl. 19./
1997. július 23.
Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./
1997. július 25.
Júl. 25-én, két nappal a kolozsvári magyar főkonzulátus újból megnyitása után - Bitay Károly főkonzul szeme láttára - levették a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Bitay megkérdezte a fiatalembert, hogy mit csinál, aki válaszolt is: utasítást hajt végre. Bitay a történtekről értesítette a prefektúrát - vagyis a kormány helyi képviseletét, a magyar külügyminisztériumot, a bukaresti magyar nagykövetséget. A főkonzulátusnak otthont adó református parókiára 30 millió lejes pénzbüntetést rótt ki a Funar irányítás alatt álló polgármesteri hivatal, arra hivatkozva, hogy kitűzték a magyar lobogót, ezzel, úgymond, megsértették az épület műemlék jellegét. /Népszava, Magyar Nemzet, júl. 26./
1997. július 30.
Funar polgármester Adrian Severin külügyminiszterhez írt nyílt levelében a magyar főkonzulátus bezárását és Bitay Károly főkonzul nem kívánatos személlyé nyilvánítását követelte. Hasonló tartalmú nyílt levelet küldött Ciorbea miniszterelnöknek is. /Népszabadság, júl. 30./
1997. szeptember 12.
Gheorghe Funar polgármester ultimátumszerű levélben felszólította Bitay Károly kolozsvári főkonzult, hogy szept. 12-ig távolítsa el a főkonzulátus székhelyéről a "Nagy-Magyarország címerével" ellátott zászlót, a hivatal bélyegzőjén pedig ne használja a horthysta időkből származó "Kolozsvár" megnevezést. Amennyiben a konzul nem tesz ennek eleget, akkor viselnie kell ennek következményeit. - Bitay Károly a Szabadságnak elmondta, hogy a polgármester levele telefaxon érkezett. A címer a jelenlegi hivatalos magyar címer, ezt román heraldisztikai szakértők is megállapították, reagált Funar vádaskodására Bitay Károly, a bélyegző felirata megfelel a nemzetközi és a kétoldalú megállapodásoknak. - Horváth Gábor magyar külügyminiszteri szóvivő kifejtette, hogy a magyar külügyminisztérium megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar főkonzulátus személyzetének és épületének biztonságát ne fenyegesse veszély, a román hivatalos szervek ígéretet tettek a főkonzulátus biztosítására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1997. szeptember 20.
Nagyszalontán szept. 19-21-e között háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a város nagy szülöttjére, a száz éve született Sinka Istvánra. Irodalmi-képzőművészeti kiállítások, tudományos ülésszak, szavalatok követték egymást. Medvigy Endre budapesti Sinka-kutató, a Szent László Akadémia tanára tartott előadást a költőről szept. 20-án. Faragó József kolozsvári folklórkutató, akinek éppen a centenáriumra jelent meg Sinka István balladák című válogatása. Szept. 21-én felavatták Sinka István bronzszobrát, Talamasz Lajos magyarországi szobrászművész alkotását. A szobrot Nagyszalonta testvérvárosa, Túrkeve, a Túrkevéért Alapítvány rendelte meg és Nagyszalontának ajándékozta. A szoboravatáson megjelent többek között Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és a költő özvegye. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1997. november 21.
Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 22.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. december 11.
Göncz Árpád elnök magas állami kitüntetésekben részesítette a kolozsvári magyar értelmiség három kiemelkedő képviselőjét. Jánosházy György költő, műfordító munkássága elismeréseként a magyar köztársasági arany érdemkeresztet, Kántor Lajos irodalomkritikus, szerkesztő és Lászlóffy Aladár költő és író életművükért a magyar köztársasági érdemrend tisztikeresztjét vettek át dec. 11-én este a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A kitüntetéseket Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az erdélyi magyar irodalom, illetve irodalomkritika három kiemelkedő személyiségének érdemeit Pomogáts Béla, a Magyar Irók Szövetségének elnöke méltatta laudációjában. Az ünnepségen jelen volt többek között Kelemen Hunor, a román Művelődési Minisztérium államtitkára és Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./
1998. március 13.
A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/
1998. október 6.
Okt. 6-án, az 1848-as magyar szabadságharc 13 tábornoka kivégzésének 194. évfordulója alkalmából Aradon a megemlékezésen részt vett Kövér László magyar tárca nélküli miniszter, Bitay Károly magyarországi főkonzul, Szabó János magyar honvédelmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint helyi szervek képviselői is. A jelenlévők megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékére állított emlékművet. Markó Béla beszédében kiemelte, hogy nem a sors, nem a végzet tette vértanúvá a tizenhárom tábornokot: a tizenhármak választottak a méltó vagy méltatlan élet között, és sorsukat összekötötték a nemzetével. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszményéért küzdve minden nemzedéknek újra választ kell adnia arra a kérdésre, hogy változtathatunk-e sorsunkon. 1948-49 eme tanúsága ma is érvényes - mondotta Markó Béla. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter az egykori Maros-parti megemlékezések hangulatára emlékeztetett beszédében. A szabadságharc hősei arra tanítanak, hogy mi is jól válasszunk, hogy nincs elvesztett küzdelem, hogy minden nap egy kicsit előbbre kell lépnünk - mondotta. A magyar delegáció az aradi Neumann-villában találkozott Arad megye és város vezetőivel, valamint az RMDSZ elnökével és Tokay miniszterrel. A magyar vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtelt belvárosi római katolikus templomban, ahol emlékező szentmisét tartottak. A honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ által szervezett megemlékezés kezdetén koszorúzta meg a vértanúk emlékművét, jelen volt a román katonai delegáció koszorúzásán, amelyre az Avram Iancu szobornál került sor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. január 11.
Bitay Károly kolozsvári főkonzul megvonta az elmúlt év mérlegét. A főkonzulátus által kibocsátott vízumok "mintegy 70 százaléka munkavállalói vízum, illetve úgynevezett jövedelemszerzői vízum (cégtulajdonosoknak). A fennmaradó 30 százalék tanulmányi vízum, vagy azoké a nagymamáké, akik kimennek a gyermekükhöz, és több mint 30 napot tartózkodnak Magyarországon, illetve a gyógykezelésre szorulóké. Nemzetiségi megoszlást nem vezetünk, csak becslésekre hagyatkozunk: 35-45% között mozoghat a vízumot kérő román nemzetiségűek száma." Sajnos emelkedett a Magyarországra áttelepülést kérők száma. A kitelepedést kérők tévhitben élnek, azt képzelik, hogy ha az ilyenkor szokásos 120 napos kérelem elbírálási idő után az áttelepedését elfogadják, mentesülnek a Schengeni Egyezmény vízumkötelezettségei alól. Ezzel szemben az igazság az, hogy az áttelepült még 3-8 évig életvitelszerűen Magyarországon kell hogy éljen is ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassa! És addig Magyarországon élő román állampolgár marad, tehát ha onnan akár csak Ausztriába is menni akar, éppúgy kell vízum neki, mint a Kolozsváron élőnek. Sokan azzal keresnek meg, hogy nem is akarnak áttelepedni, csak magyar útlevél kell nekik. Nagyon sokan érdeklődnek, mikor lehet feliratkozni sorszámért Schengen-vízumra, mennyi idő múlva kapják meg. Bitay nem érti ezt a félelmet. Először is még nem vezették be a Schengen-vízum kötelezettségét a román állampolgárok részére Magyarországon, de ha be is vezetik majd, akkor is tartani kívánjuk magunkat a mai ügyintézési ütemünkhöz... Ha lesz tehát Schengen-vízum is, Kolozsváron biztosan nem kell majd napokat várni érte, mint egyes országok konzuli hivatalainál Bukarestben. (A Szabadság nyomán) /Balló Áron: Schengen-őrület és következménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1999. március 15.
A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1999. június 7.
Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1999. augusztus 1.
Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1999. augusztus 6.
Aug. 6-án Sződemeteren Kölcsey Ferencre emlékeztek. Vajon kiérdemeljük-e a védőkart, melyet a Himnusz mint Isten a küzdőknek nyújt? - tette fel a kérdést beszédében Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke. A sorrendben tizedik sződemeteri találkozóra ezúttal is többszázan is eljöttek. Eljött Mészáros István miskolci református, Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, köszöntőt mondott Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul, más személyiségek. Ezt követően Muzsnay Árpád, a szatmári Kölcsey Kör elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök Kölcsey emberi nagyságáról beszélt. Kölcsey példáját időszerűnek tartja a diszkriminációval szemben. "Mi itt akarunk élni és itt akarjuk jól érezni magunkat!" Tőkés László püspök az egyszerű dolgokban megnyilvánuló hazaszeretetet, a szülőföldhöz ragaszkodást hangsúlyozta, kiemelve, hogy csak a cselekvő hazaszeretetnek van értelme. "Igen, nemzetrészek vagyunk és azok akarunk lenni! Az együttgondolkodásban és a közös felelősségben látjuk a megmaradás feltételeit. Igaz, rosszul állunk, de nem olyan rosszul, hogy ne tudnánk előre lépni" /A Himnusz atyjánál, Sződemeteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1999. augusztus 30.
Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
1999. szeptember 2.
Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1999. szeptember 8.
Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
